Jelentős felfedezés gazdája a ciszterci szerzetesek lengyelországi kolostora Pelpinben. Ennek alapító anyaszervezete a német mecklenburgi közösség, mely a középkor folyamán gyakorolt rá nagy hatást. Az említett irodalmi kincs nem más, mint Szent Ágoston hat prédikációja, melyből kettő eddig ismeretlen volt a tudományos és lelkipásztori közösség számára.
A kódexet a 12. században írták, a doberani apátságban (Mecklenburg közelében). Ez a kötet az Alsó-Szászországban, Amelungsbornban működő apátság tulajdonában lévő forrás másolata lehet, melynek sorsa sajnos ismeretlen. Az eredethez visszavezető szál ezzel meg is szűnik – csupán annyi bizonyos, hogy az amelungsborni okmányok között akad egy leltári számvetés, melynek egyik tétele a pelpinivel azonos tartalmú kódexet említi. Nem lehetetlen, hogy ez a 17. században dúló harmincéves háborúban – az épületekkel együtt – elpusztult.
Az egyházatyától való származás bizonyosságát kétéves filológiai vizsgálat eredményeként állapították meg, többek között a bécsi Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum Latinorum intézet doktorátusi és posztdoktori titulusát megszerezni kívánó kutatói.
A két szentbeszéd Sámuel könyvének 28. fejezetéről szól, mely Saul király, a filiszteusokkal való ütközet előtt megidézteti Sámuel próféta szellemét. Annak teológiai lehetőségét fejtegeti bennük, vajon a halott próféta lelke, Isten különleges engedélyével jelenik meg az uralkodó előtt, vagy démoni csalás áldozata? A szerző a két szöveget összevetve sem ad végső választ saját kérdésére…
fotó: unsplash/illusztráció