Mária Magdolna liturgikus ünnepnapján az evangéliumot szent János apostol evangéliumából olvassuk (Jn 20,1-2.11-18). Az angyal csupán csak azt kérdezte tőle: „Miért sírsz?”, a Feltámadott viszont azt is megkérdezte: „Kit keresel?”
Jó tudni és tudatosítani, hogy életünk legsötétebb éjszakái után akkor kezd hajnalodni, amikor az Úr nekünk is felteszi ezt a kérdést, és mi megpróbálunk rá őszintén válaszolni. Akkor, amikor szembesülünk azzal, hogy a múlt képe, amelyet az Úr Jézusról alkottunk, a tegnapi, a tegnapelőtti – a halott Mester képe. De, amikor megszületik bennünk a készség, hogy ezt a régi képet a valódi Úr Krisztus kedvéért elengedjük – új helyzet születik, amiben az Úr Jézus ismét előttünk áll.
Ugyanis nemcsak a bűn lehet akadálya Krisztus Urunk követésének, hanem a már megismerthez való görcsös ragaszkodás is, amely nem engedi, hogy Benne meglássuk a dicsőség nagyobb fokát, holott kegyelemről kegyelemre kell, kellene haladnunk.
Azt is jó és fontos tudni és tudatosítani, hogy Ő semmiféle szeretet címén nem engedi önmagát bezárni a tegnap, a tegnapelőtt, a múlt világába. Nem engedi, hogy visszavigyük Őt oda, ahol valaha együtt voltunk Vele, mert Ő tovább akar vinni minket, egyre tovább, egyre magasabbra: az Atya házába, ahol sok lakóhely van, ahol nekünk is helyet készített.
Ennek érdekében ma is kész segíteni, hogy tovább lépjünk: a tanítványaihoz küld, az Egyház közösségébe, ahol megvallhatjuk, hogy láttuk az Urat, a feltámadott Krisztust, hallottuk Szavában, találkoztunk Vele a szentségekben és a Másikban.
Ne felejtsük, hogy a Vele való találkozásunkat és a Belé vetett hitünket az Egyház közössége előtti tanúságtételünk teszi hitelessé.
Imádkozzunk:
Urunk Jézus, Te nem a tegnapi nap, hanem a ma, a jelen pillanat Istene vagy, aki bénultságunkból, megkötözöttségünkből azzal szabadítasz ki minket, hogy nevünkön szólítasz, mint a jó Pásztor az ő juhait. Köszönjük Neked, hogy e néven szólítás által újból és újból megismerteted önmagad velünk, és képessé teszel minket arra, hogy ismét élő kapcsolatba lépjünk Veled, Benned és Általad egymással és igazi önmagunkkal. Ne engedd, hogy a Tőled kapott tegnapi kegyelmek emlékei megkötözzenek bennünket, hanem adj, kérünk, készséges szívet, hogy Szent Mária Magdolna példájára és közbenjárására merjünk mi is tovább haladni azon az úton, amelyre hívsz bennünket, és így személyre szabott küldetésünket eredményesen tölthessük be az evangélium továbbadásában.
fotó: romkat.sk