Fischl Vilmos urat dunaszerdahelyi látogatása során a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának fő feladatairól, céljairól és működéséről, valamint az ökumenizmus jelentőségéről, szerepéről kérdeztük. Ezen kívül több más érdekességet is megtudtunk ezen beszélgetés közben, amelyet alább olvashatnak.
Ha nagyon egyszerűen szeretnénk bemutatni, mi is valójában a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa?
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1943-ban alakult, azzal a céllal, hogy összefogja az egyházakat. Akkor a Református Egyház és az Evangélikus Egyház alapította meg. Majd pedig 1947-ben, amikor megalakult az Egyházak Világtanácsa, akkor döntöttek amellett, hogy összegyűjtik a Szentháromságvalló egyházakat, hiszen a kezdet-kezdetén az Unitárius Egyház is alapító volt, de miután a Magyarországi Református és Evangélikus Egyház tagja lett az Egyházak Világtanácsának, kizárták az alapító Unitáros Egyházat.
Az Unitáriss Egyház ma is megfigyelő-együttműködő tagja az ökumenikus tanácsnak, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 11 tag egyházunk van.
Református, evangélikus, baptista, pünkösdi, metodista, anglikán, román ortodox, bolgár ortodox, szerb ortodox, moszkvai patriarkátus, konstantinápolyi patriarkátus, és a Magyar Katolikus Egyház pedig megfigyelő-együttműködő tagja az ökumenikus tanácsnak, de a legerősebb megfigyelő-együttműködő tagja, tehát mi együtt adjuk ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával az Ökumenikus Imahétnek a füzetét, együtt fordítjuk le, együtt tartjuk az országos nyitó istentiszteletet mindig, egyszer a Kálvin-téri református templomban, a következő évben a Dár-téri református templomban, utána pedig a Szent István Bazilikában, így 2027. január harmadik vasárnapján is a Szent István Bazilikában lesz most már az ökumenikus országos nyitóistentisztelet, és azzal indítjuk el az egész országba az imaheti alkalmakat.
Melyik a legkisebb egyház ezek közül, tehát tagjait számlálva?
Hát nehéz megmondani, mert az 5 ortodox egyház összesen körülbelül 14.000 főt jelent, az anglikán tagegyházunk kb. 120 fő, hát talán az anglikán tagegyházunk az, amelyik a legkisebb.
Ezek mind úgynevezett bevette egyházak, tehát az a 32 egyházban vannak benne, ezek az egyházak. Világvallások közül is már próbálkoztak egyébként, például a Magyarországi Muszlim Közösség, hogy tagja legyen az ökumenikus tanácsnak, de mivel nem sszentháromságvallók, ezért nyilván nem lehettek tagok. De az esernyő szervezete vagyunk azoknak a keresztény közösségeknek, akik civil szervezetként működnek, ilyen például a Magyar Cserkész Szövetség, ők is nálunk megfigyelő-együttműködő tagok, vagy ilyen például a Keresztény Lovasok Magyarországi Társasága, vagy a Keresztény Vasutasok Egyesülete, vagy a Protestáns Újságírók Szövetsége.
Tehát vannak olyan szervezetek, amik nálunk tulajdonképpen megtalálták a helyüket, és ezért őket is meg szoktuk hívni a közgyűléseinkre, ami évente egyszer van egy nagy közgyűlés, általában december első hetében.
Ezen a nagy ökumenikus találkozón kívül, évközben milyen alkalmak vannak, amelyek olyan kiemelkedőek?
Több bizottságunk van, és ezeket az eseményeket ők szervezik. Azt szoktam mondani, hogy a bizottságok a kinyújtott karjai az ökumenikus tanácsnak. Az egyik ilyen bizottság az a Teológia és Keresztényegység Bizottság, ők szervezik az Ökumenikus Imahetet, illetve mindegyik tagegyház delegál ide tagokat, olyanokat, akik ennek a szakterületnek az ismerői, így akik elkötelezettek ebbe az irányba.
Ilyen például, hogy ez a bizottság kidolgozik minden évben egy témát. Például ebben az évben ”Igehirdetés a saját egyházámban”, ez volt a téma. A Metodista Egyház részéről írtak egy A4-es oldal, nem több, ehhez én ragaszkodom, A4-es oldal. A Katolikus Egyház részéről, Clarence Meyer professzor úr írt egy ilyen A4-es oldalt, református, evangélius, baptista, pünkösdi, ortodox és így tovább… Ezek a dokumentumok fent vannak a honlapon. És akkor, hogyha valaki szeretné tudni, hogy az igéhedetésről hogyan gondolkoznak a katolikusok, a reformátusok, az evangéliusok, a baptisták, a pünkösdiek, akkor meg tudja nézni a honlapunkon egy A4-es oldalban, ami olyan anyag, hogy az fogyasztható.
A korábbi években témáink voltak például: ”Mit gondol az Egyházam a temetésről?”, ”Mit gondol az Egyházam az esketésről”, ”Mit gondol az Egyházam a keresztségről?”, ez utóbbi ugye izgalmas, mert a baptisták bemerítést alkalmaznak.
Tehát, mindig kitalálunk valami témát, aminek a mentén ez a bizottság végzi a munkát, és akkor feltöltjük a honlapra, és így nyilvánosan hozzáférhető.
Fontos továbbá kiemelni, hogy van egy Női Bizottság, aki minden évben megszervezi az úgynevezett Világimanapot.Régen így hívták, hogy Női Világimanap, most már azt mondják, hogy Világimanap. Ezt most Nigéria készítette elő ebben az évben, és a nigériai keresztény nőkért imádkozott az egész világ, mint ahogy az ökomunikus imahetet az örmények készítették elő ebben az évben, és értük imádkozott az egész világ. Itt azért elárulom, hogy 2029-ben, most először, soha ilyen még nem történt, Magyarországi Egyházak Ökomunikus Tanácsa és a Magyarországi Püspöki Konferencia szervezi az ökumenikus imahetet az egész világnak. Tehát mi fogjuk írni ezt a füzetet majd, 2029-es évre.
Következő fontos bizottságunk az Ifjúsági Bizottság, ők a PIKNIKet szervezik, ez egy mozaik szó, Pünkösdi Ökumenikus Ifjúsági Est. Erre az eseményre általában 120 egyetemista látogat el minden évben, a pünkösdöt megelőző szerdán. Ezen az alkalmon dicsőítő zenekarok szolgálnak. Részt vesz ilyenkor református, evangélikus, baptista, pünkösdi zenekar, nem egyszerre minden egyházból, de minden évben beosztjuk, és két évente egyszer kerül valamely tagegyházunk képviselőire a sor.
Létezik továbbá Vallás és Közideológiai Bizottság, ők a Magyarországon élő világvalásokkal tartják a kapcsolatot, mint például a muszlimokkal, hindúu vallásúakkal, krisnásokkal, zsidókkal, tehát próbáljuk felvenni a kapcsolatot és tartani. Idén például egy hindu előadást hallhattunk egy egyetemi adjunktustól, aki kiváló szakértője a hinduizmusnak, és ő erről beszélt egy ilyen bizottsági ülésen. Ez a bizottság az, amely kimegy helyszínre. Ellátogattunk a Krisna-völgybe, elmentünk a muszlim közösségbe, minden évben elmegyünk valamelyik világvallás közösségébe Magyarországon, mert hogyha ki kell adni egy nyilatkozatot, mondjuk egy terrortámadás miatt, az ökumenikus tanács részéről, akkor az ilyesfajta dokumentumokat ez a bizottság fogalmazza meg és adja ki, hiszen ők ismerik a világvallásokat.
A Teológiai Szemle Szerkesztőbizottsága, ez egy száz éves teológiai-tudományos szaklap, amely tavaly volt száz éves, ökumenikus szaklap, katolikus, ortodox, protestáns szerzők írásai jelennek meg ebben a tudományos szakfőiratban, és ez nemcsak a honlapunkon elérhető, hanem negyedévente nyomtatva is megjelenik.
A szociál-etikai kérdésekkel a Szociál-Etikai Bizottságunk foglalkozik, valamint a Teremtés Hetét ők szervezik. Minden évben szervezük egy tudományos konferenciát is. Most például ebben az évben a konferenciánk az a megújult Ökumenikus Chartával kapcsolatos. Ez a rendezvény 2026 szeptember másodikán kerül megrendezésre. Ez azért fontos, mert húsz év után megújult az Ökumenikus Charta, és ezt fogjuk bemutatni, ennek már a magyar fordítását elfogadtuk. A tartalmát nem kell, hogy elfogadjuk, a tartalmával kapcsolatban konferenciát szervezünk, és pro-contra lehet majd utána beszélgetni ezen konferencia keretein belül.
Szintén a Szociál-Etikai Bizottság az a bizottság, aki például az eutonázia kérdésével kapcsolatabn megfoglalmazott egy olyan, nagyon fontos nyilatkozatot másfél oldalban, amelyet minden tagegyházunk elfogadott. Mindenki elfogadta. Ez a másfél oldalas nyilatkozat fél évig készült, amit szintén el lehet olvasni a nyilatkozataink között a meot.hu honlapon. Ennek elkészítésében szakemberek segítségét kértük, felkerestünk pédául orvosjogászt, orvost, akik kifejezetten ezen a szakterülettel dolgoznak. Tehát kiegészítettük a mi teológiai bizottságunkat két szakemberrel, és hangsúlyozom, hogy az egyik orvosjogász volt, aki kimondottan ilyen ügyekkel foglalkozik, és az ő szakvéleményüket is beépítettük ebbe a nyilatkozatba. Fontosnak tartottuk, hogy ne egy politikai üzenet legyen ez, hanem egy szakmai, kifejezetten szakmai, amely szól az ápolónőktől kezdve mindenkihez. Érdemes elolvasni ezt a nyilatkozatot.
Mennyire tölt be a szervezet fontos szerepet a magyarországi ökumenikus környezetben?
Ugye ez a legnagyobb szervezet Magyarországon, mert tulajdonképpen 1800 gyülekezet tartozik hozzánk.Októberben, mivel ez a reformáció hónapja, a hónap első napjától az utolsóig sokféle, a reformációhoz köthető rendezvényt szervezünk, és kiküldünk 1800 gyülekezetbe különböző ismeretterjesztő anyagokat. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a legnagyobb ökumenikus szervezet jelenleg Magyarországon.
Vannak kisebb ökumenikus szervezetek, ilyen például az Evangeliumi Alliance, az egy kisebb szervezet. Ők is megfigyelő-együttműködő tagok a mi ökumenikus tanácsunkban, tehát jelen vannak nálunk is, de összességében ők egy kisebb szervezet. Nekik más a profiljuk ilyen szempontból.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagja valamilyen európai, vagy világszervezetnek?
Az Egyházak Világtanácsa a mi nemzetközi szintünk egyrészt, másrészt pedig az Európai Egyházak Konferenciája(Conference of European Churches), amely 1959-ben alakult, ennek az volt a feladata akkor, hogy keletet és nyugatot összekösse. Konferenciákat szervezett, nevében is benne van, és tulajdonképpen ez volt az egyetlen olyan fórum, ami összehozta a kelet és nyugat Európában élő lelkészeket, lekipásztorokat, papokat, hogy együtt tudjanak beszélgetni, gondolkodni, ortodoxiától kezdve az egyéb egyházhoz tartozókon keresztül. Itt jelen van az Európai Katolikus Püspöki Konferencia részéről egy megfigyelő-együttműködő tag, aki az EKPK titkára, ő ebben a szervezetben is részt vesz általában, amikor ezt az adott alkalom megkívánja.
Mennyire számít ezekben a szervezetekben az egyházak mérete? Rivalizálnak valamilyen módon az egyházak egymás között?
Használjuk ezt a kifejezést, hogy kisegyház vagy nagyegyház. Nyilván azért furcsa ez a szó, mert van olyan, hogy egy országban mondjuk az egyik egyház nagyegyháznak számít, például Magyarországon a Református Egyház, az azért a Katolikus Egyház után a második legnagyobb egyház, de ugyanakkor pedig világviszonylatban az Evangélikus Egyház nagyobb, mint a Református Egyház, és Magyarországon az Evangélikus Egyház kisebbségben van, tehát mondjuk 4 százaléka a lakosságnak evangélikus, ugyanakkor meg például Finnországban mindenki szinte evangélikus, vagy a Skandináv országokban. Tehát ezért érdekes ez, hogy a magyar viszonylatban nézve, ugye van kis és nagy egyház, vagy például a Pünkösdi Egyház nálunk kisebbség, de világviszonylatban a második legnagyobb egyház, hatalmas a pünkösdi mozgalom, tehát ezért nehéz erről így beszélni, vagy a Román Ortodox Egyház nálunk kisebbség, de nyilván Romániában pedig az a legynagyobb egyház.
Lehet azt mondani, hogy az ökumenizmusnak van jövője? A hétköznapi ember életében például. Tehát most nem a teológiai disputákra gondolok, nem a nagytalálkozókra, hanem a hétköznapi ember életére. Lehet valami kihatással a jövő tekintetében?
Azért fontos erről beszélni, szerintem, mert az ”ökumené” azt jelenti magyarul, hogy ”lakott föld”. Tehát az egész világot jelenti ez a kifejezés. Tehát az egész világban jelen vagyunk mi keresztény emberek.
Ha azt nézzük, hogy bennünket keresztényeket mi az, ami szétválaszt, és mi az, ami összekölt, akkor azt mondhatnánk, hogy sokkal több mindenképp bennünket össze, mint ami elválaszt. Ez nem kérdés.
Egyszer beszélgettem Erdő Péter bíboros úrral, és azt mondta, hogy a világban a legnagyobb probléma jövőben az elvilágiasodás és az elpogányosodás lesz. Ebben teljes mértékben egyetértek bíboros úrral. Teljes mértékben egyetértek, mert teljesen szekuralizálódik a világ és elpogányosodik. És hogyha nem figyelünk oda, akkor bizony át fogják venni a mi helyünket, majd az ezoterikus közösségek, és a különböző spirituális mozgalmak. Tehát nekünk igenis van feladatunk és felelősségünk, és igenis az összefogás, az ökumenikus összefogás az azért lesz fontos, mert oké, hogy régen az volt, hogy katolikus katolikussal házasodott, evangélikus evangélikussal, református reformátussal, oké, de ez már megváltozott.
Kicsit talán túlozva, a mai világban annak is örülhetünk, ha egyáltalán egyházi esküvőjük van a fiataloknak, és örülhetünk, hogyha az egyik katolikus, a másik mondjuk evangélikus, vagy református, és hálásak vagyunk, hogy az Isten előtt összekötik az életüket. És ezután a gyerekek valamely keresztségben részesülnek.
Még a keresztség is egyetemes ilyen szempontból, csak legyen megkeresztelve az a gyermek. Tehát én azt gondolom, hogy ez az, ami nagyon-nagyon fontos, hogy arra figyeljünk a jövőben, és ezért van jövője az ökumenének, hogy az Istenhez kössük az életünket. Nyilvánvalóan arra figyelni kell, hogy nem keverjük össze ezt az egészet, mert ha összekeverjük a különböző színeket, akkor egy torz színt kapunk.
Nekünk nem ez a feladatunk, hanem a felelősségünk az, hogy ha tartunk együtt ökumenikus összejövetelet, és találkozunk egy héten keresztül, és együtt imádkozunk, együtt énekelünk, együtt hallgatjuk az igét, akkor utána mindenki visszamenjen vasárnap a saját gyülekezetébe, a saját közösségébe, a saját egyházközségébe. Ez a cél. De tudjunk együtt imádkozni, tudjunk együtt énekelni, tudjunk együtt gondolkodni, tudjuk együtt hallgatni az igét.
Azt gondolom, hogy az ökumené ez jelenti.
fotók: egyhaz.ma szerkesztősége