Úton-útfélen találkozunk azzal a rendkívül oktalan elmélettel, miszerint a tudomány és a vallás ellentétes, egymást kizáró világképek. A valóság az, hogy az egészséges emberi természet egyszerre kívánja megérteni a világot és értelmet adni létezésének.
Az értelem és a hit szembenállásának legnagyobb cáfolata azon elméknek sora, akik a történelem folyamán a természettudományok legfontosabb megállapításait tették. A gyakorlati tudomány művelése a modern időkben is kiemelkedő szerepet játszott az Istennek szentelt életet élők számára. Ennek egyik legkiemelkedőbb figurája a jezsuita Georges Lamaitre, akihez az Ősrobbanás elméletének megalkotása köthető. Valószínűleg azonban sokkal kevesebben tudják, hogy a legelső nő, aki a számítástechnikában először szerzett doktorátust, szerzetesnő volt! Mary Kenneth nővér 1965-ben vette kézbe tudását igazoló diplomáját a Washingtoni Egyetemen.
A számítógépes technológia előfutárjai között több olyan gyakorló keresztény volt, akik nélkül ma nem olvashatnánk e sorokat. A 14. században furcsa módon egy misztikus ihletésű, katalán hittérítő, Rajmund Llull alkotta meg az „igazság megtalálásának művészetét”. Már házassága után, későbbi felnőtt korában ébredt benne a vágy, hogy megtérítse az afrikai földrész muszlim lakosságát. Mindezt azonban békésen, az emberiség közös nyelvének – a logikának – közvetítésével kívánta elérni.
„Ars magna” – A Nagy Művészet című könyvében a katolikus igazságokat szinte matematikai megközelítéssel magyarázta. Több szerkezetet is épített, melyeket a történelemtudomány az első analóg számítógépeknek tart (bár már az ókori görögök is „gyanúsíthatók” voltak hasonlóval, Llull masinái maradandóbbnak bizonyultak). 1675-ben Leibniz feltalálta a differenciál- és integrálszámítást, melyek nélkül a számítógépek nem működnének. A hypertext (az ún. „linkelésért” felelős szövegrészek) egyik fejlesztője Roberto Busa olasz jezsuita volt, aki 1950-ben elsősorban azzal a céllal kezdte meg munkáját, hogy Aquinói Szent Tamás munkáit könnyebben hozzáférhetővé tegye.
1965. június 7-én Mary Kenneth BVM nővér társával, Irving C. Tanggal az elsők lettek Amerikában, akik a téren doktorátust szereztek. Része volt a BASIC programozási nyelv megteremtésében, mely azért volt fontos, mert abban az időben minden komputer saját, gépre szabott programot igényelt. Ezek létrehozása azonban csak matematikusok és tudósok számára volt lehetséges. A BASIC a mikrokomputerek használatához még a 20. század nyolcadik évtizedében is szükséges adaléknak bizonyult – sőt bizonyos esetekben ma is az.
Mary Kenneth Keller 1913-ban született Ohio államban – érdekes módon nem tudni pontosan, mikor. 1932-ben lépett be a Boldogságos Szűzanyáról elnevezett nővérek rendjébe, mely az Egyesült Államokban karitatív munkát végzett. Végső esküjét a háború alatt, 1940-ben tette le, majd még annak befejezése előtt alapfokú matematikai diplomát szerzett. A mesterfokot már 1953-ban teljesítette a chicagói DePaul Egyetemen. Az elkövetkező évtizedben több felsőoktatási intézményen is megfordult: Wisconsinban, Michiganben és Dartmouthban. Utóbbi, New Hampshire-ben található főiskolán a vele való találkozásig nő nem tanulhatott az adott részlegen. Itt kezdte meg valódi újító munkáját a számítástechnika terén.
Az iowai Clarke Főiskolán létrehozta a Számítástechnikai Szakot, melynek húsz éven át vezetője volt. Egyik célkitűzése volt, hogy a technológia előbb-utóbb magánemberek számára is elérhető legyen, ne csupán vállalatok bírjanak vele. Úgy vélte, a komputer kiváló oktatási eszköz lehetne… Sőt, gondolatai a számára jövő korszakában is jártak (mely nekünk már inkább a jelen), és önmaguktól tanuló gépeket képzelt (amit ma Mesterséges Intelligenciának nevezünk), bár nem feltétlenül ilyen formában! Mary nővér feltehetően nagyon derűlátó, erős hitű ember volt.
A technológia jövőjét virágosan látta: abban igaza lett, hogy életünk nagy részében nélkülözhetetlenné vált, bár számos hatása bizonyára az apáca ellenére volna. S hogy a női nem egyenjogúságának harcosai is megnyugodjanak: nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minél több nő ismerje meg a technológiát, és váljon értőjévé, tudósává a meglehetősen új tudományos területnek!
A számítógépes tudományok első női doktora az USA-ban 1985. január tizedikén halt meg, 71 esztendős korában. Így, ha „ördög bújik a masinába”, ne káromkodjunk, hanem emlékezzünk arra: most már közös rendszergazdánk van az Égi Királyságban!
fotó: közösségi média