Mi teszi apostolivá az egyházat? – Evangélikus bírálat az SSPX, a Pride-misék és az apostoli folytonosság kapcsán

Gramenz kiindulópontja Jézus Péterhez intézett kijelentése:

A szerző szerint ezt a bibliai szakaszt nem feltétlenül Péter személyére vagy a római püspökök tőle származtatott joghatósági utódlására kell vonatkoztatni. Érvelése szerint a „kőszikla” elsősorban maga Krisztus, illetve Péter Krisztusról tett hitvallása:

Hirdetés
Katolikus.sk webshop

A szerző részletesen idézi Peter Richard Kenrick St. Louis-i érseket, aki az I. Vatikáni Zsinat idején kritikusan viszonyult a pápai tévedhetetlenség és az egyetemes pápai joghatóság dogmatikai meghatározásához. Kenrick az egyházatyák írásait vizsgálva arra jutott, hogy a keresztény ókorban többféle értelmezése létezett a Máté evangéliumában szereplő kősziklának.

Egyes atyák Péterre, mások az apostolok egész közösségére, ismét mások Péter hitvallására vagy közvetlenül Krisztusra vonatkoztatták a képet. Gramenz ebből arra következtet, hogy a pápai primátus későbbi, római katolikus értelmezése nem vezethető le egyértelműen sem a Szentírásból, sem az egyházatyák egységes tanításából.

A tanulmány egyik legélesebb része az SSPX püspökszenteléseinek és az amerikai Pride-miséknek az összevetése. A szerző azt állítja, hogy a római egyház szigorúan lép fel azokkal szemben, akik pápai engedély nélkül szentelnek püspököket, miközben jóval elnézőbb olyan papokkal szemben, akik nyilvánosan eltérnek a hagyományos keresztény erkölcsi tanítástól.

Gramenz szerint ez azt mutatja, hogy a római katolikus rendszerben végső soron nem az apostoli tanításhoz való hűség, hanem a pápai tekintély elfogadása válik az egyházi közösség legfontosabb ismérvévé. Megfogalmazása kifejezetten polemikus: úgy véli, hogy Rómában szinte minden tanbeli vagy liturgikus visszaélés eltűrhető, amennyiben az érintettek nem kérdőjelezik meg a pápa fennhatóságát.

A szerző nem csupán a római katolikus egyházat bírálja. Figyelmezteti saját evangélikus közösségét is arra, hogy a püspöki utódlás külső láncolatát ne tekintse az egyház hitelessége legfőbb biztosítékának.

Luther és Johann Gerhard írásaira támaszkodva azt hangsúlyozza, hogy az igazi apostoli folytonosság mindenekelőtt tanításbeli folytonosság. Apostoli az az egyház, amely az apostolok hitét hirdeti, még akkor is, ha szolgálattevőinek felszentelési láncolata nem vezethető vissza megszakítatlanul az apostolokig.

Ebben az értelmezésben a püspök elsődleges feladata nem egy történeti utódlási lánc fenntartása, hanem a tanítás tisztaságának őrzése, a lelkipásztorok felügyelete, a gyülekezetek látogatása és a hívek szolgálata. A püspöki tisztség tehát nem elsősorban hatalom, hanem pásztori felelősség.

Gramenz tanulmányának alapgondolata szerint az egyházat nem a Pétertől vagy valamely apostoltól származtatott személyi és felszentelési folytonosság teszi apostolivá, hanem az apostolok hitéhez való ragaszkodás.

A szerző szerint az egyház igazi alapja nem egy intézmény, egy püspöki szék vagy egy történeti utódlási lánc, hanem maga Krisztus. Az apostoli egyház ezért mindenekelőtt olyan közösség, amely Péter hitvallását vallja:

Stefan Gramenz írása erősen hitvitázó, kifejezetten lutheránus szemszögű tanulmány. Nem semleges egyháztörténeti elemzés, hanem a római katolikus egyházfelfogás következetes kritikája. Értéke elsősorban abban áll, hogy világosan megmutatja: az apostoli folytonosság fogalma a különböző keresztény hagyományokban nem ugyanazt jelenti. Míg a katolikus és ortodox egyházak a tanítás és a szentségi-püspöki utódlás egységét hangsúlyozzák, Gramenz és az általa idézett lutheránus szerzők az apostoli tanítás folytonosságát tekintik elsődlegesnek.