Bizonyos források szerint, két évvel ezelőtt az ukrán fronton először fordult elő a hadászat történetében, hogy egy csapat harci drón kezelője autonóm módra kapcsolta gépeit. Ez azt jelenti, hogy azok emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligencia által kijelölt célokat semmisítettek meg – ez esetben orosz katonákat. Sajnos kevés kétség fér hozzá, hogy a jövőben egyre több ország alkalmaz majd olyan eszközöket, melyek nem csak parancsot hajtanak végre, hanem önmaguk döntik el a számukra megfelelő folyamat részleteit a pusztítás érdekében. Ebben Kína jár az élen.
A Katolikus Egyház természetesen elítéli a lehetőséget: emberi életekről nem dönthetnek lélektelen masinák. Az amerikai püspökök azonban a MI használatával kapcsolatban, a hadászatban már nem olyan bizonyosak. Katonai vezetők arra hivatkoznak, hogy a versenytársak előbb-utóbb belekényszerítik az USA hadseregét az önálló gyilkos gépezetek használatára.
A bizonytalanságot annak a lehetősége okozza, hogy adott esetben a megfelelő poszton lévő katona, lelkiismereti okokból elutasíthatja a gépek használatát. Az Egyház tudomásul veszi, hogy minden háború velejárója az igazságtalanság és az embertelenség. Ugyanakkor nem ítéli el az önvédelmet és megengedi annak jogát. Az igazságos háborúban azonban élet és halál dolgában nem veheti át a döntés szerepét egy erkölcsi normákkal, önálló tudattal nem rendelkező fegyver. Ennek alapgondolatát fogalmazta meg májusban, a „Magnifica Humanitas” kezdetű enciklikájában a pápa.
Amennyiben a háborús döntéseket gépek hozzák meg, az emberi élet értéke még jobban csökken, a hadvezetők pedig könnyebben oldozzák fel saját lelkiismeretüket. A gyilkosság iparivá válik, személytelenné. Az áldozatok valóban csupán statisztikai adatokká, hadszíntéri adatokká válnak. Több erkölcsteológus az USA kormányához fordult, hogy az Anthropic nevű mesterséges intelligenciát kutató vállalattal egyetemben, elutasítsa a Pentagon igényét a tömeges megfigyelés és az önálló fegyverek beszerzése iránt.
Érvelésük szerint a katonáknak kell a végső döntést meghozniuk, akik képesek arra, hogy lelkiismeretük által felismerjék még ellenségükben is az emberi személyt. Felmérések szerint az amerikai lakosság háromnegyede egyetért azzal, hogy a halálos erő alkalmazásának lehetősége ne kerüljön számítógépek hatalmába. Talán nem meglepő, hogy ennek ellenére, a hadsereg vezetése éppen az ellenkező irányba halad: a következő évre a költségvetés nagy részét fordítanák arra, hogy szinte minden fegyvernemben egyre nagyobb számban alkalmazzanak hasonló technológiát.
Jelenleg azonban még a hadvezetők sem engedhetik szabadjára a „gép haragos szellemét.” A 2012-ben hozott döntés értelmében, a megfelelő rangú parancsnokot terheli a végső döntés felelőssége. Lehet azonban, hogy ez nem marad így. John Ferrari szakértő szerint a „gyilkos gépek eljönnek, függetlenül attól, ki milyen erkölcsökben hisz.” Az emberi beavatkozás ugyanis időveszteséggel jár, melynek kiküszöbölésével, a számítógép sokkal hatékonyabb és gyorsabb eredményt érhet el.
Mások éppen arra hivatkoznak, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a tűpontosságú csapásmérést, valamint a katonai tevékenység gyors beszüntetését abban az esetben, ha ártatlan civilek életéről van szó. Azok, akik a katolikus, keresztény értékrendszert képviselik, egyetlen dologhoz ragaszkodhatnak végsőkig: a parancsmegtagadás és a lelkiismereti szabadság jogához – bármilyen fegyverrendszerrel dolgozzon is a hadsereg, a keresztény katona ne legyen kötelezhető autonóm fegyverek használatára!
fotó: Magnific AI/illusztráció