A mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyithat a szentek életének kutatásában, ugyanakkor komoly veszélyeket is hordozhat. A kérdéssel a Vatikán Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma által Rómában rendezett tudományos konferencián is foglalkoztak.
A lengyel misyjne.pl katolikus hírportál a KAI lengyel katolikus hírügynökség beszámolója alapján október 20-án arról írt, hogy a „Szentség a történelemben” című római konferencia résztvevői a történettudomány, a teológia és a modern technológia kapcsolatát vizsgálták.
Claudio Palumbo, a Termoli–Larino egyházmegye püspöke előadásában hangsúlyozta: a történettudomány arra keresi a választ, hogyan történtek az események, míg a teológia azok mélyebb értelmét igyekszik feltárni.
A püspök szerint a történelem nem veszélyforrás a hit számára, hanem olyan közeg, amelyben Isten és az emberiség, valamint az Egyház és a világ párbeszéde kibontakozik.
Hangsúlyozta, hogy a történettudománynak és a teológiának meg kell őriznie saját módszertani önállóságát. A történelem az emberi élet konkrét tapasztalataira, a szegénységre, a háborúkra, valamint a társadalmi és kulturális változásokra irányítja a figyelmet. A teológia mindehhez erkölcsi szempontokat és az emberi méltóság tiszteletét kapcsolja.
Palumbo püspök a szenteket a történelem „ellenanyagainak” nevezte. Mint fogalmazott, sokan közülük nem voltak képzett teológusok, életükkel és tetteikkel mégis hitelesen mutatták meg az evangélium üzenetét.
A konferencián Robert Godding jezsuita szerzetes, a Bollandista Társaság igazgatója a szentek életének történeti kutatásáról beszélt. Rámutatott, hogy egy-egy szent életrajzának vizsgálatakor nem elegendő egyetlen forrásra támaszkodni. A történeti hitelesség megköveteli a rendelkezésre álló dokumentumok összevetését és kritikai elemzését.
A bollandisták évszázadok óta e módszer alapján kutatják a szentek életét. Monumentális gyűjteményük, az Acta Sanctorum az egyháztörténeti kutatások egyik legjelentősebb vállalkozása.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia ma már jelentősen megkönnyítheti a történeti források feldolgozását. Segítségével gyorsabban kereshetők az archív dokumentumok, összehasonlíthatók a szövegek, sőt a plágiumok felismerése is egyszerűbbé válhat.
A technológia ugyanakkor új kockázatokat teremt. A mesterséges intelligencia téves adatokat közölhet, illetve hamis dokumentumok, képek, videók és hangfelvételek előállítására is alkalmas.
Godding ezért különösen fontosnak nevezte a forráskritikát: minden olyan állítást ellenőrizni kell, amelynek eredete nem azonosítható.
A konferencia egyik fontos tanulsága, hogy a mesterséges intelligencia hasznos eszköze lehet a boldoggá és szentté avatási eljárások történeti kutatásainak, de nem helyettesítheti a szakértői ellenőrzést és az emberi ítélőképességet.
A szentek életének vizsgálatában továbbra is a történeti hitelesség, a megbízható tanúságtételek és az alapos kutatómunka jelentik az alapot. A technológia segítheti ezt a munkát, de önmagában nem dönthet az életszentség megítéléséről.
forrás: misyjne.pl / KAI, 2026. október 20. Magyar nyelvű, szerkesztett feldolgozás.
fotó: pixabay.com