Hálaadó ünnepély
Száz éve épült Isten dicsőségére a Komárom-Szentpéteri Magyar Baptista Gyülekezet temploma. Erről a jubileumi eseményről emlékezett meg a gyülekezet és kiterjedt testvéri közössége 2026. október 11-én.
A centenáriumi alkalmat Dóczé Efraim, a gyülekezet egy esztendeje beiktatott fiatal lelkipásztora szervezte és vezette. Édesapja Dóczé Bálint a közösség nyugalmazott lelkipásztora, – aki 25 éven át szolgált korábban Szentpéteren – tartott történelmi visszatekintést a 100 éve épült imaház és gyülekezet múltjáról.
Az ünnepi istentiszteleten igével szolgált Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztor-egyháztörténész, a budapesti Baptista Teológia Akadémia korábbi rektora, jelenleg a BTA utazó nagykövete. Délelőtt a 46. zsoltár üzenete „Isten a mi oltalmunk és erősségünk!” állt a középpontba, délután pedig Jézus meghívása „Menjetek be a szoros kapun!” szólított megtérésre és lelki megújulásra.
Történelmi visszatekintés
Komáromszentpéter (szlovákul Svätý Peter) közel háromezer lakosú, többségében magyar anyanyelvű község a Felvidéken, Észak-Komáromtól 15 km-re északkeletre Nyitra megyében. A baptista misszió 1908-ban honosodott meg ezen a vidéken, amikor Major Bálint szentpéteri lakos megtért és megnyitotta otthonát a biblia üzenete iránt érdeklődő barátai előtt.
Az első 4 hitvalló bemerítésére is ebben az esztendőben kerül sor a közeli Duna parton, Udvarnoki András budapesti lelkipásztor, a baptista teológia alapító igazgatójának közreműködésével.
A faluban nem fogadták lelkesen a „hívők” közösségét, mert kezdetben szektának tartották őket, de ők ezzel nem törődtek. Egy este, amikor az „újhívők” istentiszteletet tartottak, sokan gyűltek össze Major Bálint háza körül. A felheccelt tömeg egy idő után hangos káromlások és kődobálások kíséretében felgyújtotta a házigazda otthonát, de hála Istennek, mindannyian kimenekültek az égő házból hátsó kijáraton a kerten át.
A tragikus eseménynek országos híre támadt. A baptisták akkori elnöke, Csopják Attila budapesti prédikátor, aki polgári foglalkozása szerint a magyar királyi pénzügyminisztérium magas beosztású hivatalnoka volt, közbenjárt az ügyben és kártérítést intézett a sértett fél számára. Így Major Bálint legégett nádfeledeles háza helyén nemsokára cserepestetős ház épült. Ez is hatalmas bizonyság volt a falu előtt:
„Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukat szolgálja” (Róma 8,28)
A kis baptista közösség pedig egyre csak növekedett. A környéken is új missziói állomások alakultak, többek között Negyeden, Marcellházán és Dunaradványon is. 1911-ben lelkipásztort is kaptak Alexovics György frissen végzett teológus hallgató személyében, aki Udvarnoki András szemináriumi alapító igazgató buzdítása nyomán költözött családjával Negyedre, a körzet központjába.
Az igazságtalan nagyhatalmi trianoni döntés nyomán Komáromszentpétert elszakították a magyar anyaországtól. A kicsiny baptista közösség azonban Istenbe vetett hittel tovább növekedett. Alexovics testvér vezetésével megalakult a négyszólamú énekkar. A ház, ahol addig az istentiszteleteket tartották, egyre inkább kicsinek bizonyult. Végül a testvérek úgy döntöttek, hogy új imaházat építenek.
1926-ban nekifogtak a munkának, aminek eredményekét önerőből egy kedves, egyszerű tervezésű kápolnát építettek. Ebben az időben kapott ajándékba a gyülekezet egy harmóniumot, sőt a harmincas években még egy fúvószenekar is alakult. Alexovics testvér munkája gyümölcseként újabb baptista közösségek is létrejöttek Perbetén, Köbölkúton, Révapusztán és Sáróban.
A szép és lendületesen fejlődő missziót a II. világháború megtörte. Úgy az imaházban, de még inkább gyülekezetben is nagy kárt okozott. A férfiak többségét elvitték katonának, akik közül sokan elestek a fronton, számosan megsebesültek, mások fogságba estek. Az ide-oda csatolások miatt nagyon megrostálódott a gyülekezet. Az imaház is megrongálódott, a falun átvonuló harcok nyomán lövedékek érték az imaház falait, az ajtók és ablakok is használhatatlanná váltak.
A háború végén az orosz katonák elvitték a fúvós hangszerek egy részét, a többit megrongálták a harmóniummal együtt. A helyzetet még súlyosbította a magyar lakosság erőszakos kitelepítésé és deportálása. Aztán jött a negyven éves szovjet (orosz-ukrán) megszállás, az istentelen kommunizmus elnyomó rendszerével.
Ez az embertelen eszmerendszer az egyházakat tekintette legfőbb ideológiai ellenfelének, így mindent megtett nyílt és titkos eszközeivel annak érdekében, hogy meggyengítse az egyházakat, de különösen az evangéliumi közösségeket.
A helyi gyülekezeteket elnyomták, az imaház falain kívüli missziós kezdeményezéseket korlátozták. A 60-as évek végén létrejött egy ifjúsági pengetős zenekar. Komáromból is érkeztek tanítók és szolgálócsoportok, a kik fellendülést hoztak a fiatalok életében. 1976-tól Kohút György lelkipásztor vette át a gyülekezet vezetését és lelkesítette a közösséget az aktívabb lelkimunkára és imaházuk felújítására. Ebben az időben a kápolna bővítésre is sor került egy kisterem és kiszolgáló helységek hozzáépítésével.
Rendszerváltást követően a neszmélyi gyülekezel lelkipásztora Viczián János, a magyarországi baptisták akkori elnöke és a neszmélyi énekkar vezetője, Jobbágy István nyújtott segítséget a szentpéteri missziónak. 1990-ben jött létre a komáromi körzet, amihez a szentpéteriek is csatlakozott. Később Pék Csaba a dorogi gyülekezet karmestere segített az ének-zenei szolgálatok fellendítésében.
2001-ben hívta meg a közösség lelkipásztorának Dóczé Bálintot, aki ebben a gyülekezeteben nőtt fel és indult el Isten hívása nyomán. 2008 tavaszán még a Kossuth rádió vasárnap délelőtti istentiszteletét is innen közvetítette a nemzet rádiója. 2011-ben még torony is épült a főbejárat fölé. Az utca felől pedig egy kis csarnokot és bemerítőmedencét is épített a gyülekezet. 2016-ban pedig egy nagyon nívós orgonát is kapott a közösség ajándékba a Rákospalotai gyülekezettől.
2023-ban emléktábla is került az imaház falára, amely a Bibliára épülő baptista hitelvekre emlékezteti úgy a közösség tagjait, mint a falu lakóit. Ugyanakkor arra a tényre is felhívja a figyelmet, hogy immár 500 éve jelen van a baptista tanítás a Kárpát-Medencében, aminek szerves részeként szolgál Isten dicsőségére a Komárom-Szentpéteri gyülekezet testvérisége immár száz éve épült templomában…
Immánuel! Velünk az Isten!
Dr. Mészáros Kálmán, a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető egyháztörténésze