A főtitkári tisztség megnyitása a világi hívek előtt, a kötelező papi cölibátus megváltoztatása és a nők felszentelésének kérdése is szóba került Josef Grünwidl bécsi érsek interjújában. Az Ö1 osztrák rádió déli hírműsorában elhangzott beszélgetésről a Kathpress katolikus hírügynökség 2026. október 31-én számolt be. Az érsek az egyház belső kérdései mellett a világegyház átalakulásáról, a külföldi papok szolgálatáról és a menekültcsaládok helyzetéről is beszélt.
Josef Grünwidl több területen is változásokat tartana kívánatosnak a katolikus egyházban. Nyilatkozatában ugyanakkor különbséget tett a közelebbről megvalósítható intézményi reformok és azok között a kérdések között, amelyekben jelenleg kevés esélyt lát az előrelépésre.
Világi férfi vagy nő is lehessen főtitkár
Az interjú egyik közvetlen apropóját az Osztrák Püspöki Konferencia főtitkári tisztségének közelgő megüresedése adta. Peter Schipka, aki 2011 márciusa óta tölti be ezt a hivatalt, saját kérésére november végén távozik. A teológiai és jogi doktorátussal rendelkező pap a Bécs–Alsó-ausztriai Egyházi Pedagógiai Főiskolán folytatja munkáját.
Schipka még részt vesz a püspökök novemberi salzburgi plenáris ülésén, ahol utódjának megválasztása is napirendre kerül. Főtitkári megbízatását legutóbb 2022 novemberében hosszabbították meg hat évre, így most annak lejárta előtt adja át a hivatalt.
Grünwidl arra számít, hogy ismét papot választanak a tisztségre. Ennek oka a jelenlegi szabályozás: a püspöki konferencia alapszabálya szerint a főtitkárnak papnak vagy püspöknek kell lennie.
A bécsi érsek ugyanakkor egyértelművé tette, hogy támogatja ennek megváltoztatását. Szerinte a tisztséget meg kell nyitni megkeresztelt férfiak és nők előtt. Mint megjegyezte, erre más országok püspöki konferenciáinál már van példa.
A változás azonban időt igényel. Az alapszabály módosítását Rómának is jóvá kell hagynia, ezért a közelgő választást várhatóan még a jelenlegi előírások szerint tartják meg.
Az érsek hangsúlyozta a főtitkári hivatal jelentőségét is. Megítélése szerint ez az adott ország egyháza számára központi fontosságú tisztség. Felvetése tehát a világi hívek és a nők országos egyházi felelősségvállalásának lehetőségét is érinti.
A nők felszentelését szeretné, de jelenleg nem lát rá reális esélyt
Grünwidl a nők egyházi szerepvállalásáról szólva rámutatott: már most is számos területen végeznek lelkipásztori, nevelési és oktatási munkát. Vezető feladatokat is ellátnak, köztük a főegyházmegye hivatali irányításában.
Saját intézkedései közül kiemelte, hogy nőket is bevont a püspöki tanácsba. Ezt a püspök legszűkebb tanácsadó testületeként és az egyik legfontosabb egyházmegyei fórumként jellemezte.
A Kathpress beszámolója szerint az érsek ennél tovább is ment: személyes kívánságaként fogalmazta meg a nők felszentelését. Úgy vélekedett, hogy erről az egyetemes egyház szintjén, zsinaton kellene dönteni. Hozzátette azonban, hogy jelenleg nem lát reális lehetőséget ilyen döntésre.
Nyilatkozata ebben a kérdésben személyes állásfoglalás. A tudósítás nem közöl konkrét reformtervet vagy várható döntési időpontot. A nők felszentelését általánosságban említi, annak egyes fokozatait nem részletezi.
A kötelező cölibátus ügyében több lehetőséget lát
A bécsi érsek bizakodóbban beszélt az egyházmegyés papok kötelező cölibátusának megváltoztatásáról. Elmondása szerint más püspökökkel folytatott beszélgetéseiben is tapasztalt erre irányuló nyitottságot. Ilyen találkozásokra legutóbb az újonnan felszentelt püspökök római továbbképzésén volt alkalma.
Grünwidl érvelésének középpontjában az állt, hogy a kötelező cölibátust egyházjogi rendelkezésnek tekinti, amelyet megkülönböztet a hitigazságoktól és a dogmáktól. Ebből kiindulva lát nagyobb mozgásteret a változtatásra.
Az érsek azt szeretné, hogy a változást szorgalmazó püspökök szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki egymással. Reménye szerint így álláspontjuk nagyobb figyelmet kaphatna a Vatikánban.
Kijelentései a kötelező jelleg megváltoztatásának lehetőségére vonatkoztak. A Kathpress tudósítása ebben az ügyben sem számol be már meghozott döntésről vagy kitűzött határidőről.
Európa súlyának változását a bíborosi testületnek is tükröznie kell
Az interjúban az is felmerült, számít-e Grünwidl bíborosi kinevezésre. A bécsi érseki székhez korábban megszokott módon kapcsolódó várakozással szemben ő úgy fogalmazott: nem számít erre.
Megítélése szerint Leó pápa folytatni fogja Ferenc pápa törekvését arra, hogy a Római Kúria és a bíborosi kollégium összetétele jobban tükrözze a világegyház valóságát.
Grünwidl szerint Európa jelentősége az egyetemes egyházon belül már nem akkora, mint korábban. Észszerűnek tartja, hogy ez a bíborosok földrajzi megoszlásában is megmutatkozzék.
Gondolatmenetében a bécsi érsek esetleges bíborosi kinevezése így egy tágabb változás részeként jelenik meg: az egyház vezetésében is láthatóbbá válik a különböző földrészek katolikus közösségeinek jelenléte.
Külföldi papok: hála, nyelvtudás és beilleszkedés
Az érsek hálával szólt az Ausztriában szolgáló külföldi papokról. Történelmi fordulatként írta le, hogy míg Európa évszázadokon át misszionáriusokat küldött más földrészekre, ma Afrikából, Ázsiából és Latin-Amerikából érkeznek papok az európai közösségekbe.
Szolgálatukhoz ugyanakkor alapos felkészülést tart szükségesnek. Beszélt az inkulturációs program jelentőségéről, valamint arról, hogy a bécsi főegyházmegye C1 szintű nyelvtudást követel meg a külföldi papoktól. Ennek indokát a lelkipásztori munka természetében látja: az emberek megszólítása, meghallgatása és kísérése megfelelő nyelvismeretet kíván.
Grünwidl hangsúlyozta, hogy a papi szolgálat minőségét nem a nemzetiség vagy a származás dönti el. Az számít, hogy a pap képes-e közeledni az emberekhez és kapcsolatot teremteni velük.
Családegyesítés és vallásszabadság
A beszélgetés társadalmi kérdésekre is kitért. Grünwidl erős fenntartásait fejezte ki a menekültek családegyesítésére vonatkozó, az osztrák kormány által bejelentett alacsony kvótával kapcsolatban.
Úgy véli, a családok szétszakítása hátráltatja a beilleszkedést. Álláspontja szerint a családi közeg segítheti az integrációt, a családi élethez való jog pedig emberi jog.
Az együttélés nehézségeire az oktatásban és a párbeszédben keresi a választ. Szerinte a más kulturális hátterű és vallású emberekkel való kapcsolatban a közös pontokat kell előtérbe helyezni. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy gyengül a társadalom megegyezésre való képessége, és erodálódik a társadalmi közép.
A tizennégy év alatti lányokra vonatkozó iskolai fejkendőtilalmat továbbra is elutasítja. A püspöki konferencia álláspontjára is hivatkozva úgy fogalmazott: az általános tilalmat téves útnak tartja, mert beavatkozik a szabad vallásgyakorláshoz való jogba.
Az ismertető a Kathpress (KAP) 2026. október 31-én megjelent, „Grünwidl rechnet mit Priester als Bischofskonferenz-Generalsekretär” című tudósítása alapján készült. A hírügynökségi beszámoló Josef Grünwidl bécsi érseknek az Ö1-Mittagsjournal műsorában adott interjúját ismerteti.
fotó: közösségi média