A pápai utazások során számtalan kegyhely kerül a programba, ám vannak olyan helyek, amelyek különösen közel kerülnek egy-egy egyházfő szívéhez. II. János Páltól XIV. Leóig más-más kegyhelyek váltak személyes imádságuk, Mária-tiszteletük vagy életük meghatározó eseményeinek helyszínévé – derül ki a német katholisch.de katolikus hírportál augusztus 11-én megjelent összeállításából.
II. János Pál: Jasna Góra és Fatima
A lengyel pápa számára különleges jelentőséggel bírt a częstochowai Jasna Góra, a Fekete Madonna kegyhelye. Karol Wojtyła Mária-tiszteletének már jóval pápává választása előtt meghatározó helyszíne volt, és szorosan kapcsolódott lengyel identitásához is. Pápaként többször visszatért ide.
Kevésbé ismert, ám ugyancsak személyes kötődése volt a Rómától keletre fekvő hegyekben található Mentorella kegyhelyéhez. Wojtyła már bíborosként is felkereste, sőt az 1978-as konklávé előtt nem sokkal is imádkozott ott. Pápává választása után néhány héttel ismét visszatért.
Kiemelkedő helyet foglalt el életében Fatima is. Az 1981. május 13-i merénylet éppen a fatimai jelenések évfordulóján történt. II. János Pál életben maradását a Szűzanya oltalmával hozta összefüggésbe. Pápaként három alkalommal, 1982-ben, 1991-ben és 2000-ben zarándokolt Fatimába. A merénylet során testébe fúródott lövedéket később a fatimai Szűzanya szobrának koronájában helyezték el.
XVI. Benedek: Altötting, Fatima és a Jó Tanács Anyja
XVI. Benedek pontifikátusa során Európa több jelentős Mária-kegyhelyét felkereste. 2007-ben Mariazellbe, 2008-ban Lourdes-ba, 2010-ben pedig Fatimába látogatott. A teológus pápaként ismert Joseph Ratzinger életében a hagyományos Mária-tiszteletnek is fontos szerepe volt.
Különleges személyes kapcsolat fűzte a bajorországi Altöttinghez. A kegyhely már jóval pápává választása előtt vallási otthont jelentett számára. Pápaként 2006-ban látogatott el oda.
2008-ban felkereste a Rómától keletre fekvő Genazzanót is, ahol a Jó Tanács Anyjának középkori kegyképét tisztelik. Az olaszországi Loreto szintén fontos állomása volt: pápaként 2007-ben és 2012-ben is ellátogatott a híres kegyhelyre.
Ferenc pápa: Santa Maria Maggiore
Ferenc pápa esetében egyértelműen a római Santa Maria Maggiore-bazilika és az ott őrzött Salus Populi Romani Mária-ikon vált a legszemélyesebb kegyhellyé.
Megválasztását követően, 2013. március 14-én már fel is kereste a bazilikát. Később szokásává vált, hogy apostoli útjai előtt az ikon előtt imádkozott, hazatérése után pedig ismét visszatért, hogy hálát adjon.
A bazilikához fűződő kapcsolatát végül temetkezési helyének megválasztása is kifejezte: Ferenc nem a Szent Péter-bazilikában kívánt nyugodni. 2025 áprilisa óta sírja a Santa Maria Maggiore-bazilikában található.
Fatimába két alkalommal látogatott el pápaként: 2017-ben a jelenések századik évfordulója alkalmából, majd 2023-ban portugáliai apostoli útja során.
Fontos hely volt számára a brazíliai Aparecida is. Jorge Mario Bergoglio már bíborosként részt vett ott 2007-ben a latin-amerikai püspökök közgyűlésén. Az ott megfogalmazott missziós egyházkép későbbi pápaságára is jelentős hatással volt.
XIV. Leó: Genazzano és elődei nyomában
XIV. Leó pontifikátusának egyik első magánjellegű útja Genazzanóba vezetett, mindössze két nappal pápává választása után.
A Róma közelében található kegyhelyen a Jó Tanács Anyját (Madre del Buon Consiglio) tisztelik. A hely XIV. Leó számára azért is különösen jelentős, mert a kegyhelyet Ágoston-rendi szerzetesek gondozzák, Robert Francis Prevost pedig maga is az Ágoston-rend tagja.
A pápa látogatásakor a kegykép előtt imádkozott, és II. János Pál egyik, a Jó Tanács Anyjához szóló imádságát is felidézte. Érdekesség, hogy Genazzanót XVI. Benedek is meglátogatta 2008-ban.
XIV. Leó többször felkereste a Santa Maria Maggiore-bazilikát is, ahol Ferenc pápa sírjánál, valamint a Salus Populi Romaniikon előtt imádkozott. Ugyancsak ellátogatott a Mentorella kegyhelyére, amely egykor II. János Pál egyik kedvelt imahelye volt.
A jelenlegi pápa első időszakának zarándoklatai így sajátos folytonosságot mutatnak: XIV. Leó olyan Mária-kegyhelyeket keres fel, amelyek elődei számára is különleges jelentőséggel bírtak.
A pápák kedvelt zarándokhelyei különböznek, mégis ugyanarra mutatnak: a péteri szolgálat nyilvánossága mögött ott van a személyes hit és az imádság csendje. Egy-egy kegyhely így nem egyszerűen egy apostoli út állomása, hanem olyan hely lehet, ahová az egyházfő újra és újra visszatér, hogy erőt merítsen szolgálatához.
Forrás: katholisch.de – Mario Trifunovic: „Die Lieblings-Wallfahrtsorte der Päpste”, 2026. augusztus 11. A cikk a német katolikus hírportál összeállítása alapján, szerkesztett és átdolgozott formában készült.
fotó: AI