A Prágai Főegyházmegye gazdálkodásával kapcsolatban az elmúlt hetekben nyilvánosságra került információk egyre összetettebb képet rajzolnak ki. Gazdasági átvilágítások, rendőrségi vizsgálatok és a főegyházmegye korábbi vezetői között kialakult konfliktusok egyaránt szerepet játszanak a történetben. Stanislav Přibyl új prágai érsek ezért független jogászokra bízta annak vizsgálatát, hogy a korábbi időszak egyes gazdasági döntéseinek lehetnek-e jogi következményei.
Az ügy hátterét részletesen feltáró Deník N szerint a konfliktus gyökerei több évre nyúlnak vissza, és részben két korábbi általános helynök, Zdenek Wasserbauer segédpüspök és Jan Balík eltérő gazdaságirányítási időszakához kapcsolódnak. Wasserbauer 2016-tól általános helynökként a gazdasági területért is felelt, 2020-ban azonban Dominik Duka bíboros ezt a feladatkört Balíkra bízta. A két egyházi vezető között később komoly nézeteltérések alakultak ki a főegyházmegye vagyonkezelésével kapcsolatban.
Wasserbauer szerepe a rendőrségi vizsgálat előzményeiben
A történet egyik fontos fordulópontja 2024-ben következett be, amikor a szervezett bűnözés elleni cseh rendőrségi központ, az NCOZ nyomozói megjelentek a prágai érseki palotában. A vizsgálat több, Balík hivatali időszakában végrehajtott ingatlanügyletet érintett. A hatóságok azt vizsgálták, történhetett-e az egyházi vagyon szabálytalan kivezetése vagy áron aluli értékesítése. Maga a főegyházmegye az eljárásban károsulti helyzetben volt.
A Deník N információi szerint Wasserbauer püspök már 2023 augusztusától kapcsolatban állt a rendőrséggel, és információkat adott át a Balík időszakában végrehajtott vagyonértékesítésekről. Wasserbauer korábban a főegyházmegye gazdasági tanácsa előtt is kifogásolt bizonyos telekeladásokat. Egy általa bemutatott szakértői értékelés szerint öt ingatlan értékesítésénél jelentős vagyoni hátrány érhette az érsekséget.
A főegyházmegye akkori belső vizsgálata ugyanakkor más következtetésre jutott. A Balík időszakában végrehajtott tranzakciókról azt állapították meg, hogy azok szakértői értékbecsléseken alapultak és a gazdasági tanács jóváhagyásával történtek. Az akkori belső ellenőrzés vitatta a Wasserbauer által ismertetett számításokat és az azokból levont következtetéseket.
Graubner a pápai nunciushoz fordult
Az ügy idővel személyes konfliktussá is vált. A Deník N egy olyan levél tartalmáról számolt be, amelyet Jan Graubner akkori prágai érsek a pápai nunciusnak küldött. Graubner ebben súlyos kritikával illette Wasserbauer szerepét.
A lap beszámolója szerint az akkori érsek úgy vélte, Wasserbauer hiányos vagy félrevezető információkat adott át a rendőrségnek, és ezzel Jan Balíkot, valamint az érsekség akkori vezetését hozta nehéz helyzetbe. Graubner Wasserbauer eljárását rendkívül kritikusan értékelte.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek Graubner állításai és értékelései, nem pedig bíróság vagy más hatóság által megállapított tények.
A korábbi gazdálkodási időszakot is átvilágították
A történet később újabb fordulatot vett. Miközben Wasserbauer a Balík időszakában történt ügyletekre hívta fel a figyelmet, a főegyházmegye a korábbi gazdálkodási időszak egyes szerződéseit és tranzakcióit is megvizsgáltatta.
A Deník N által ismertetett KPMG-vizsgálat több olyan szerződést azonosított, amelyet Wasserbauer általános helynöki időszakában kötöttek, illetve amelyeken Wasserbauer és Karel Štícha akkori gazdasági vezető aláírása szerepel. A lap által ismertetett megállapítások szerint egyes szerződések gazdasági következményei jelentős vagyoni hátrányt jelenthettek a főegyházmegye számára.
Az egyik legtöbbet emlegetett eset a prágai Jindřišská-torony hosszú távú bérbeadása. A sajtóban ismertetett dokumentumok szerint a szerződés havi 30 ezer koronás bérleti díjat állapított meg, miközben az épület jelentős javítási költségeinek egy része az érsekséget terhelte. A KPMG anyagában szereplő számítások ennél lényegesen magasabb piaci bérleti értékkel számoltak. A bérlő képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a műemlék működtetése tartósan veszteséges, ezért a konstrukció gazdasági megítélése szerinte nem vezethető le pusztán a bérleti díj összegéből.
A vizsgált esetek között olyan földterületek is szerepelnek, amelyeket hosszú időre golfpálya céljára adtak bérbe. Egy másik ügylet során pedig a főegyházmegye olyan területek értékesítésére vállalt kötelezettséget egy önkormányzat felé, amely azokat később jelentős nyereséggel értékesítette tovább.
Önmagában azonban az, hogy egy későbbi tulajdonos vagy szerződéses partner nyereséget ért el egy ingatlanon, nem bizonyít jogellenes vagy károkozó magatartást. Ennek megítéléséhez az eredeti szerződések, a szerződéskötés idején fennálló piaci körülmények, az értékbecslések és a döntési folyamat egészének vizsgálata szükséges.
Wasserbauer korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a KPMG dokumentumát nem lezárt auditnak, hanem további jogi vizsgálatra szoruló gazdasági elemzésnek tekinti. Azt is közölte, hogy a végleges jelentéseket nem kapta meg véleményezésre, ezért azok tartalmáról részletesen nem kívánt nyilatkozni.
Az új érsek jogi vizsgálatot kezdeményezett
Stanislav Přibyl prágai érsek hivatalba lépését követően jelentős személyi változások történtek az érsekség vezetésében. Az új érsek ugyanakkor nem tekintette lezártnak a korábbi gazdasági ügyek vizsgálatát.
Přibyl független jogászokat bízott meg annak elemzésével, hogy a korábbi időszak egyes szerződései okozhattak-e kárt a főegyházmegyének, illetve felmerülhet-e velük kapcsolatban valamilyen jogi felelősség. Az érsekség közlése szerint amennyiben az elemzés bűncselekmény gyanúját, károkozást vagy más jogi következményt tár fel, a szakértők ajánlásának megfelelően teszik meg a szükséges további lépéseket.
Přibyl maga is jelezte, hogy a múltból örökölt ügyek megrendítették az érseki hivatalba vetett bizalmat. Az érsek szerint ezért az esetleges visszásságokat következetesen fel kell tárni, az illetékes szerveknek pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tisztázzák a felmerült gyanúkat.
Több vizsgálat, több egymással ütköző álláspont
A jelenleg rendelkezésre álló információkból nem lehet egyszerű következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a korábbi konfliktusban melyik fél álláspontja volt helyes. Wasserbauer olyan gazdasági ügyletekre hívta fel a figyelmet, amelyek később rendőrségi vizsgálat tárgyává váltak. Graubner és a főegyházmegye akkori vezetése ugyanakkor vitatta Wasserbauer állításait és kiállt Balík mellett. Később pedig Wasserbauer saját általános helynöki időszakából is kerültek elő olyan szerződések, amelyek gazdasági következményeit a KPMG vizsgálata kifogásolta.
A Prágai Főegyházmegye körül kialakult helyzet ezért jelenleg nem írható le egyszerűen egy lezárt gazdasági botrányként. Több, egymással részben összefüggő gazdasági és jogi vizsgálatról, valamint a korábbi vezetésen belül kialakult súlyos konfliktusról van szó.
Hogy történt-e jogellenes károkozás, és ha igen, kit terhel érte jogi felelősség, azt a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell tisztázniuk.
Cikkünk nyilvánosan hozzáférhető cseh sajtóforrások és a Prágai Főegyházmegye közlései alapján készült. A folyamatban lévő vizsgálatok eredménye még nem ismert; a cikkben ismertetett gyanúk és vitatott megállapítások nem jelentenek megállapított jogi felelősséget.
fotó: közösségi média