Szeptember 8-án a Katolikus Egyház a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepét üli. Az ünnepnek állandó helye van a liturgikus naptárban: pontosan kilenc hónappal követi Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának december 8-i főünnepét.
A Szentírás nem közöl részleteket Mária születéséről vagy gyermekkoráról. Az Egyház hagyománya azonban ősi keresztény írásokra, elsősorban a Jakab ősevangéliumára támaszkodik, amely Mária szüleit, Joachimot és Annátmutatja be. A hagyomány szerint hosszú imádság és várakozás után kapták ajándékba leányukat, akit Isten különleges ajándékának tekintettek.
Bár a Jakab ősevangéliuma apokrif irat, vagyis nem része a Szentírásnak, nagy hatással volt a keresztény hagyományra és a Mária gyermekkorát ábrázoló ikonográfiára. Mária születése azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert előkészíti az utat Jézus Krisztus világra jöveteléhez. Isten üdvözítő tervében ő lett a Megváltó édesanyja, ezért életének kezdete is Krisztus eljövetelének fényében nyer értelmet.
Az egyházatyák Mária születésében Krisztus születésének előhírnökét látták. Szent Ágoston Máriát a mező virágához hasonlította, amelyből kivirágzott a legszebb liliom, Krisztus. Az ünnep a keresztények számára a remény és az öröm ünnepe is: Mária életével megmutatta, hogy az Istenre kimondott engedelmes igen a legnagyobb ajándékok forrásává válhat.
A mai ünnepen a hívek különösen is a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását kérik, hogy az ő példáját követve bizalommal fogadják Isten akaratát, és mindennapi életükben hűségesen tanúságot tegyenek Krisztusról.
fotó: közösségi média