Az általános történelemismeret szerint a Templomos Lovagrend, Szép Fülöp francia király erkölcsi, politikai, gazdasági és bírósági hadjáratát követően megszűnt. Utolsó vezetője, Jacques de Molay a legenda alapján átokkal az ajkán halt tűzhalált 1314-ben. Azok, akiket nem ért utol a gall inkvizíció, elmenekültek. Sorsuk az összeesküvés-elméletek homályában vész el, valahol Skócia partjainál. Többek meggyőződése, hogy újabb rejtélyes rendeket alapítottak, részt vettek a szabadkőművesség létrejöttében is.
Napjainkban is van azonban egy szervezet, mely a templomosok eredeti hagyományaihoz kíván ragaszkodni. A Krisztus Szegény Lovagjai, másként a Jeruzsálem Templomának Önálló Katonai Rendje, a régi eskü szerint a hívők védelmére kötelezi magát a Szentföldön. Soraiba mindenfééle keresztény felekezet tagját várja, hisz a párbeszédben. Kiáll az emberi jogok és a szó szabadságának joga mellett. Megtestesíteni kívánja a lovagiasság, becsület, bátorság, együttérzés és szolgálat erényeit. Kiáltványában hangsúlyozza, hogy politikamentes szervezet, melynek nincs köze titkos társaságokhoz. A templomos hagyományokat ápoló kezdeményezés 1804-ig vezethető vissza, központja Svájcban van.
Ennél sokkal meglepőbb az, hogy a templomos múltat mások is maguknak követelik. Ilyen például a Krisztus Templomának Önálló Rendje, mely alapvetően hasonló lovagi célokat tűz ki célul. Az előzővel ellentétben azonban nem bírja Róma támogatását, sőt meg-megújuló nézeteltérésben áll a Vatikánnal – olyannyira, hogy világi bíróság elé citálta XIV. Leó pápát! Ennek oka az, hogy a Krisztus Templomának rendje nem ismeri el V. Kelemen feloszlató határozatát, melyet a középkorban a francia kényszer hatására hozott meg. A spanyol földről kiinduló mozgalom követeli a régi templomosok jogi helyzetének visszaállítását. A küzdelmet a spanyol nunciatúrán és a Spanyol Külügyminisztériumban kezdte meg. Ezzel nem kevesebbet kíván elérni, minthogy modern jogi eszközökkel oldjon meg egy középkori ügyet.
A tavaly október 27-én benyújtott kérvény követeli a Krisztus Szegény Lovagjai és Salamon Templomának Rendje törvényen kívül helyezését, hiszen képviselői szerint – a korabeli egyházfő feloszlatást érintő döntése érvénytelen, ezért a folytonosság joga a Krisztus Temploma lovagjait illeti. Sőt, követeli, hogy a kivégzetteket vértanúként ismerje el az Egyház – különös tekintettel de Molay lovagra. A rend nem másnak, mint magának a pápának személyes prelatúrájába kívánja helyezni magát. Magánkihallgatást követelnek vezetői, a zsinat újra összehívását, valamint a pápai archívumokhoz való hozzáférést. Később oratóriumokra és kápolnákra is igényt tartanak. Pénzügyi kártérítést, a templomos papság visszaállítását. Mindezt olyan kiváltságokkal, melyek lehetővé teszik a modern fegyveres összeütközésekbe való beavatkozást, elsősorban a keresztények védelmében a Szentföldön.
Erre nyilvánvalóan nagyon kevés az esély, annak ellenére, hogy az önmagukat valós templomosoknak tartók már az ezredfordulót követően újabb és újabb jogi trükkökkel próbálkoznak. Jelenleg pontosan 1000 eurót kívánnak kiharcolni az Egyháztól. Ha valaki mégis komolyan venné a pereskedést – a határ csupán a csillagos ég volna…!
Az önmagát a valódi templomosok örököseinek tartó szervezet Spanyolországban hivatalosan jegyzett közösség. A világi jog világa azonban teljesen másik dimenzió: a Vatikán számára ettől még csupán egy „gittegylet”.
fotó: illusztráció/AI Image Generator