XIV. Leó pápa enciklikája a mesterséges intelligenciáról jelentős hullámokat vert professzionális körökben is. A Szilikon-völgy telepesei a maguk módján válaszoltak rá, voltak azonban olyanok, akik katolikusként fogadták meg tanácsait. Ilyen például Artur Kluz, aki Washingtonban működteti vállalatát. Szerinte nincs egyedül: egyre többen hajlandóak felelősebb és meggondoltabb hozzáállást tanúsítani. Soraikból kíván kialakítani egyfajta „lovagi” rendet, mely az Egyházat az új időkben kívánja szolgálni és eligazítani.
Az új idők úttörő technológiájához nem csupán a számítógépek és programok új nemzedékei, hanem az űrhajózás is hozzátartozik. Azok között, akik szimpátiával válaszoltak kezdeményezésére, nem csupán katolikusok voltak.
Kluz július 8-án adott elő az ENSZ hallgatósága előtt, mire a Vatikán kérte fel. Beszéde során a mesterséges intelligenciáról beszélt, valamint arról, hogy a technológiai fejlesztőiben igenis van hajlandóság erkölcsi és antropológiai kérdések megvitatására.
„A kérdés nem az, hogy ki tud többet a mesterséges intelligenciáról – vetette fel –, hanem hogy kire bízzuk azt, hogy átvezessen bennünket a technológiai forradalom ezen korszakán.”
A felélénkülő mozgalom egyik zászlós figurája a technológiai világ egyik végrehajtó személyiségéből pappá lett személy, Brendan McGuire. Az EWTN katolikus televíziós hálózatnak elmondta, hogy többek között az Anthropic vállalat havonta egyeztet egyházi szakértőkkel. Ilyen szempontból a szentatya által kiadott Magnifica Humanitas nem háttér- és alapok nélkül született meg.
Kluz véleménye szerint a pápai megnyilatkozás nem kifejezetten egy új irányba való fordulást jelent, hanem olyan kérdések megfogalmazását, melyekre az Egyház mindig is képes volt válaszokat adni. Bár a jelenség, mely most magyarázatra szorul, új, az erkölcsi elvek, melyeket használnunk kell, ősiek. Az olyan értékek, mint az emberi méltóság, a közös jó, a szolidaritás, szubszidiaritás, igazságosság és béke, mindig is a katolikus szociális tanítás része volt.
Márpedig a technológiai haladás iránya, és különösen annak felhasználása erkölcsileg nem semleges. Az mindig is tükrözni fogja a kulturális értékeket, valamint azoknak erkölcsi értékrendjét, akik azokat megépítik és felhasználják. Ezért sem hagyható, hogy egyedül mérnökök és befektetők irányítsák a mesterséges intelligencia fejlesztését. A gyakorlatiasság nyers érdekei mellett helyet kell kapnia a lelki intelligenciának is.
„Minél elterjedtebb a szóban forgó technológia, érdekes módon, az emberek annál inkább rájönnek korlátjaira. Ennek következtében megelevenedik a vallásos témák iránti nyitottság.”
Három évvel ezelőtt hasonló gondolatok még alig fordultak elő a technológiai úttörők fejében. A technológiai ugyanis nem felel meg minden kérdésre. Az utóbbi időben ennek megfelelően egyre több katolikus bukkant fel e tudományos dimenzióban.
„Mi a tudat? Mit jelent embernek lenni? Mi a helyzet a lélekkel? Miért vagyunk jelen? Valóban különlegesek vagyunk?”
– ezek olyan fontos kérdések, melyek mindig is napirenden voltak, ám az új eszközök jelenlétével új megközelítési lehetőség is megjelenik.
Hasonlóképpen vélekedik Pat Dunford is, aki a SENT Ventures nevű vállalat közösségi menedzsere. Az elmúlt időben valóban egyfajta keresztény ébredésnek vagyunk tanúi a kommunikációs és számítástechnika területén. A legújabb technológiai csodák ugyanis választ adhatnak a hogyanra, de semmiképpen sem a miértre.
A Magnifica Humanitas lépéseit követve a kihívás a következő: olyan intézetek kell alakítani, melyek képesek annak ideáljait megvalósítani. Kluz megalapította a PeaceTech (Béke Technológia) díjat, mely iránt 350 jelentkező mutatott érdeklődést, 82 állam területéről. Ezek olyan kezdeményezések gazdái és fejlesztői, akik az emberiség érdekében, valamiféle karitatív, életminőség-javító technológiával álltak elő.
Kiemelkedő tényező az információ kezelése, valamint annak hiteles mivoltának biztosítása. A kialakuló hálózatot „Szent Építőknek” kezdik nevezni. Ennek első hivatalos tanácskozására az év végén kerül sor, legalábbis az eddigi tervek szerint.
A cél az, hogy vállalkozók, technológia-gazdák, mérnökök, befektetők, akadémikusok és politikacsinálók – nem utolsósorban pedig teológusok, valamint filozófusok – vitatkozhassanak. Olyan lehetőségeket kíván teremteni teológusoknak és a természettudomány terén dolgozóknak, hogy azok bepillantást nyerjenek a másik fél érdeklődési körébe.
A pápai tanácsadóknak ugyanis mindkét téren otthon kell lenniük, különben a jóindulat hibás döntéseket szül. Az Egyháznak ugyanis fel kell rá készülnie, hogy a mesterséges intelligencia ügyében is a viták vezetője legyen! A nyers tudomány ugyanis előbb valósítja meg azt, ami hatalmában áll, és csupán később gondolkodik a következményeken.
Erő és hatalom áll birtokukban – de ez önpusztító eredményekhez vezet. A bölcsességet csak az Egyháztól várhatja az emberiség, mely felállítja a helyes sorrendet: előbb a gondolat, aztán a cselekedet!
fotó: Magnific AI