Minden pápa saját egyéniségével formálja a Vatikán életét. Származása, tapasztalatai, habitusa és vezetői stílusa óhatatlanul hatással van a Római Kúriára és az egyházi közéletre. XIV. Leó pápa sem kivétel ez alól.
Robert Francis Prevost személyében olyan egyházfő került Szent Péter székébe, aki kulturális és társadalmi hátterét tekintve jelentősen különbözik elődeitől. Bár életének és szolgálatának jelentős részét az Egyesült Államokon kívül töltötte, amerikai gyökerei ma is jól felismerhetők. Ez különösen megmutatkozik közvetlen, természetes és oldott kapcsolatában az emberekkel.
Már első általános kihallgatásain feltűnést keltett közvetlenségével. Könnyedén teremt kapcsolatot a hívekkel, szívesen fogadja a személyes megkereséseket, örömmel fényképezkedik, és türelmesen szán időt az emberekre. A tömeg közelsége láthatóan nem teher számára, hanem szolgálatának természetes része.
Ugyanakkor a liturgikus és hivatalos eseményeken egészen más arcát mutatja. Ilyenkor méltóságteljes, összeszedett és fegyelmezett egyházfőként jelenik meg. Az állami vezetőkkel való találkozókon ismét gyakrabban láthatók a pápai hivatal hagyományos külső jelei, amelyek Ferenc pápa idején háttérbe szorultak.
A médiával való kapcsolata szintén figyelemre méltó. XIV. Leó természetesen mozog a nyilvánosság előtt, magabiztosan kommunikál, és készségesen válaszol az újságírók kérdéseire. Castel Gandolfóban töltött pihenői során több alkalommal is kötetlen beszélgetéseket folytatott a sajtó képviselőivel, ami új színt hozott a pápai kommunikációba.
Szavai ugyanakkor megfontoltak és kiegyensúlyozottak. Kerüli a hirtelen vagy félreérthető kijelentéseket, és nagy gondot fordít arra, hogy üzenete világos és pontos legyen.
A liturgikus életben is érzékelhetők bizonyos változások. A Ferenc pápa idejét jellemző egyszerűség mellett ismét nagyobb hangsúlyt kap a liturgia szépsége és ünnepélyessége. A pápai szertartásokon gazdagabb díszítésű miseruhák jelennek meg, és újra előtérbe kerül a hagyományos egyházi művészet.
Akik rendszeresen dolgoznak együtt a pápával, szinte egyöntetűen kiemelik egyik legfontosabb tulajdonságát: a figyelmes meghallgatás képességét. XIV. Leó nem siet a válaszokkal, nem zárja le gyorsan a vitákat, hanem kész meghallgatni a különböző véleményeket.
Munkatársai szerint nyitott a párbeszédre, jól felkészült, elemző gondolkodású és megoldásközpontú vezető. A Vatikánban dolgozók gyakran említik udvariasságát, kiegyensúlyozottságát és azt a pozitív légkört, amelyet jelenléte teremt.
Többen úgy látják, hogy a mindennapi munka hangulata érezhetően javult az elmúlt évben. A munkatársak nagyobb bizalommal és nyugodtabb körülmények között végezhetik szolgálatukat.
XIV. Leó pápa személyében olyan egyházfő áll ma a Katolikus Egyház élén, aki egyszerre közvetlen és méltóságteljes, nyitott és megfontolt, modern kommunikátor és a hagyományok tisztelője. Pápaságának első időszaka alapján egyre inkább kirajzolódik sajátos vezetői arculata, amely új hangsúlyokat hoz a Vatikán életébe.
fotó: közösségi média