Lourdes-ban végleg letakarják Rupnik mozaikjait

A mozaikok 2008-ban, a lourdes-i jelenések 150. évfordulójára készültek, és a világosság rózsafüzérének titkaitábrázolják. Mivel a bazilika homlokzatán kaptak helyet, a kegyhelyre érkező zarándokok számára gyakorlatilag elkerülhetetlen a látványuk. 

A döntés hátterében Rupnik személyével kapcsolatos súlyos visszaélési vádak állnak. A volt jezsuitát 2023-ban fegyelmi problémák miatt elbocsátották a Jézus Társaságából, ügyében pedig jelenleg is kánonjogi eljárás zajlik a Vatikánban több nő ellen elkövetett szexuális, lelki és pszichológiai visszaélések vádjával. A Szentszéki Sajtóközpont júliusban cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Rupnikot már felmentették volna: a bíróság továbbra is vizsgálja az ügy dokumentumait. Az ötfős bírói testület tagjai nem a Hittani Dikasztériumhoz és nem a Római Kúriához tartoznak.

Hirdetés
Katolikus.sk webshop

A lourdes-i döntést ugyanakkor nem Rupnik bűnösségének megállapításaként határozták meg. Micas püspök szerint a mozaikok sorsát akkor sem feltétlenül változtatnák meg, ha az eljárás végén felmentő ítélet születne. A püspök számára ugyanis elsősorban az a kérdés, hogy a kegyhely mindenki, különösen a sérült és szenvedő emberek számára valóban a gyógyulás és a vigasz helye lehessen.

A püspököt több, visszaélések túlélőivel folytatott beszélgetés is megerősítette döntésében. Néhányan arról számoltak be neki, hogy Rupnik műveinek jelenléte megnehezíti számukra, hogy visszatérjenek Lourdes-ba. Ez Micas számára komoly lelkipásztori kérdést jelent, hiszen Lourdes egyik legfontosabb küldetése éppen a sebzett, beteg és vigaszt kereső emberek befogadása. 

A kegyhelyen már korábban is történtek hasonló lépések. 2024 júliusától nem világították meg a mozaikokat az éjszakai gyertyás körmenetek során, majd 2025 márciusában letakarták a bazilika bejárata körül található további Rupnik-mozaikokat is. A mostani döntés ezt a folyamatot teszi véglegessé.

A mozaikok eltakarása egyúttal új művészeti és építészeti kérdést is felvet: mi kerüljön a helyükre? Az egyházmegye egyeztetést kezdeményez arról, hogyan alakítsák át a bazilika homlokzatát. A már működő egyházmegyei bizottság munkájába várhatóan művészek és teológusok is bekapcsolódnak. A bizottságban jelenleg visszaélések túlélői, egyházművészeti szakértők, jogászok, műemlékvédelmi szakemberek és a kegyhely káplánjai is részt vesznek.

A kérdés túlmutat Lourdes-on. Rupnik és műhelye világszerte több mint 200 liturgikus tér kialakításában vett részt, így számos templomnak és egyházi intézménynek kell szembenéznie azzal a kérdéssel, miként viszonyuljanak a művész alkotásaihoz az ellene megfogalmazott súlyos vádak fényében.

A döntés időzítése azért is figyelemre méltó, mert XIV. Leó pápa szeptember 26–27-én több mint egy napot tölt Lourdes-ban. A Szentatya szentmisét mutat be, találkozik betegekkel és gondozóikkal, valamint részt vesz a hagyományos gyertyás körmeneten. Franciaországi apostoli útján a visszaélések áldozataival is találkozik egy zárt körű alkalmon, bár a Vatikán nem közölte, hogy erre Párizsban vagy Lourdes-ban kerül-e sor.

A tarbes–lourdes-i egyházmegye szándéka szerint a mozaikok eltávolítása után nem egyszerűen egy újabb művészeti projekt kezdődik. A kegyhelynek azt is át kell gondolnia, milyen vizuális környezet fejezi ki leginkább Lourdes küldetését egy olyan időszakban, amikor az Egyház a visszaélések okozta sebekkel is szembenéz. A cél, hogy a szakrális művészet ismét a vigasz és a gyógyulás jelévé váljon azok számára, akik reménnyel és gyógyulást keresve érkeznek Lourdes-ba.