A Szentszék tanácskozásra hívta a világ tizenhat legjelentősebb kegyhelyének képviselőit. A lengyelországi Jasna Góra perjele szerint a kezdeményezés hátterében az áll, hogy ezek a kiemelkedő zarándokhelyek új szerepet töltenek be a mai világban. Olyan emberek is felkeresik őket, akik távol állnak az egyháztól, vagy egyáltalán nem hisznek, és olykor éppen ott élik át megtérésüket. Grzegorz Prus pálos szerzetes szerint Częstochowában is történnek ilyen esetek.
„A Szűzanya valóban működik ezen a helyen, és kegyképét használja fel ehhez” – fogalmazott.
A találkozót az Evangelizációs Dikasztérium kezdeményezte. Állandó együttműködés kialakítását tervezik, és a következő három évben további találkozókat is tartanának ebben a körben. A kegyhelyek képviselői egyfajta tanácsadó testületet alkotnának.
„Mi közvetítjük a helyi tapasztalatokat; a kegyhelyek működéséről várnak tőlünk tájékoztatást”– mondta a Vatican Newsnak Jasna Góra perjele.
Hozzátette: a kegyhelyek számára ez lehetőséget jelent arra is, hogy szorosabban kapcsolódjanak az egyetemes egyházhoz, és saját küldetésüket világméretű összefüggésben lássák.
A perjel hangsúlyozta, hogy egyre inkább felismerik a kegyhelyek evangelizációs szerepét. Ezek a helyek igen sokféle embert vonzanak: nemcsak katolikusokat és rendszeresen vallásukat gyakorló híveket.
„Lehet, hogy egy másik templomba nem térnének be, a kegyhelyet azonban felkeresik, mert vonzza őket a hely kisugárzása, kulturális öröksége, titokzatossága, sőt akár a rendkívülisége” – magyarázta Grzegorz Prus.
Jasna Górán maga a Szűzanya kegyképe vonzza az embereket, és valóban nagy hatást gyakorol rájuk. Ehhez hozzájárul a kegyhely légköre és a többi ember imádságos jelenléte is.
„Mindenekelőtt azonban hisszük, hogy ez kiválasztott hely, ahol a Szűzanya valóban működik, és felhasználja ezt a képet” – mondta a pálos szerzetes.
A kegykép szemlélése révén az ember kapcsolatba kerülhet a Szűzanyával, rajta keresztül pedig magával Istennel. Megszületik az imádság, az ember elgondolkodik saját életén, majd ez elvezetheti a gyónáshoz és az Eucharisztia ünnepléséhez. Előfordul, hogy valaki hosszú évek után járul ismét szentáldozáshoz, mert a Szűzanya segítségével eljutott a gyónásig.
Grzegorz Prus szerint ahhoz, hogy a kegyhelyek valóban az Istennel való találkozást szolgálják, meg kell maradniuk a csend és az összeszedettség helyeinek, ahol az ember őszintén szembenézhet önmagával. Jasna Górán az idegenvezetőknek is fontos szerepük van: a különböző országokból érkező látogatókat közelebb segíthetik a vallási élményhez, különösen a Szűzanya kápolnájában.
A lengyelekre a kegyhely története is erősen hat, hiszen abban Lengyelország történelmének jelentős része tükröződik. Ez különösen a fiatalokat, például az érettségi előtt álló diákokat érintheti meg. A látogatás így nemcsak értékes történelemóra lehet, hanem a hit befogadását előkészítő tapasztalat is, amely személyes hitútjuk következő lépésére ösztönözheti őket.
A vatikáni találkozón részt vett Krzysztof Wendlik pálos szerzetes, a jasna górai kegyhely kusztosa is. A Vatican Newsnak elmondta: jelentős esemény volt, hogy a kegyhelyekről mint a hit továbbadásának különösen fontos helyszíneiről Rómában, az egyház szívében beszélgethettek.
„Megismerhettük, hogyan történik a hit továbbadása az egyes földrészek különböző kegyhelyein” – fogalmazott.
Meggyőződése szerint a vatikáni találkozó gyakorlati eredményeket is hoz majd a kegyhelyek evangelizációs munkájában.
forrás: Vatican News lengyel szerkesztősége / eKAI, 2026. október 13.
fotó: egyhaz.ma/PGYP