A Szent X. Piusz Papi Testvérület továbbra is indokoltnak tartja a pápai megbízás nélkül végrehajtott püspökszenteléseket, és vitatja az ezek miatt kiszabott kiközösítés megalapozottságát. James Vogel, a testvérület kommunikációs igazgatója szerint a kiközösítés súlyos intézkedés, de nem tévedhetetlen döntés: előfordulhat, hogy később igazságtalannak vagy érvénytelennek ítélik.
Vogel a pittsburghi Catholic Identity Conference rendezvényhez kapcsolódóan adott interjút a LifeSiteNewsnak. Antonino Cambria október 8-án megjelent beszámolója szerint a szóvivő azzal indokolta a július 1-jei püspökszenteléseket, hogy az egyház jelenlegi állapota „súlyos szükséghelyzetet” teremtett. A testvérület álláspontja szerint ebben a helyzetben biztosítani kellett a hagyományos katolikus hithez ragaszkodó püspökök szolgálatának folytonosságát.
A LifeSiteNews hagyományos katolikus nézőpontból közöl egyházi és közéleti híreket, és kiemelten foglalkozik életvédelmi, családi és vallási kérdésekkel. Saját bemutatkozása szerint tudatosan vállal értékrendet és kulturális küldetést. Írásait ezért érdemes ennek a szerkesztői elkötelezettségnek az ismeretében olvasni.
Vogel hangsúlyozta, hogy a kiközösítést és az egyházszakadást nem szabad félvállról venni. Ugyanakkor közölte: a hat püspököt érintő határozat ellen kánonjogi fellebbezést nyújtottak be, amelynek eredménye az interjú idején még nem volt ismert. Nyilatkozata így nem a büntetés nyílt semmibevételét, hanem annak vitatását és a testvérület döntéseinek további védelmét fejezi ki.
Érvelésének fontos része volt Joszif Szlipij ukrán görögkatolikus bíboros példája. Vogel felidézte, hogy a kommunista üldöztetést és hosszú fogságot elszenvedő egyházi vezető az 1970-es években pápai engedély nélkül, titokban három püspököt szentelt. A szóvivő értelmezése szerint ezzel azt kívánta biztosítani, hogy az üldözött ukrán katolikusok számára a legsúlyosabb körülmények között is legyen, aki papokat szentel és kiszolgáltatja a szentségeket.
Vogel arra is rámutatott, hogy Róma később elfogadta az így felszentelt püspököket, egyiküket, Lubomir Huzart pedig II. János Pál bíborossá nevezte ki. Ezt a történelmi esetet annak alátámasztására használta, hogy a pápai megbízás hiánya és egy későbbi egyházi rendezés lehetősége nem feltétlenül zárja ki egymást. A párhuzam alkalmazhatósága azonban az SSPX érvelésének része, nem a jelenlegi ügyben meghozott egyházi döntés.
A szóvivő azt is visszautasította, hogy a testvérület „párhuzamos egyházat” építene. Hangsúlyozta, hogy püspökei nem tartanak igényt rendes egyházkormányzati joghatóságra. Szerinte az SSPX 1988 óta tanúsított működése is azt mutatja, hogy nem önálló egyház létrehozása a célja.
A szükséghelyzet igazolására Vogel a vallásgyakorlás visszaesését bemutató adatokat is idézett. A Pew Research 2025-ös amerikai felmérésére hivatkozva elmondta: a magukat katolikusnak vallók 28 százaléka jár hetente misére, és 23 százalékuk gyón legalább évente egyszer. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy szükség van a hagyományos katolikus tanítást következetesen képviselő püspökökre.
A püspökszentelések megítélése a katolikus főpapok között is vitát váltott ki. Athanasius Schneider püspök a testvérület mellett érvelt, és Alexandriai Szent Atanáz történetével vont párhuzamot. Marian Eleganti püspök ezzel szemben az egyházi tekintélytől független működést, a rendezetlen kánonjogi helyzetet és az önfelhatalmazást bírálta.
Az interjú alapján a testvérület nem kíván visszavonulni saját álláspontjától. A kiközösítés súlyosságát elismeri, de annak megalapozottságát vitatja, és továbbra is szükségesnek tartja azokat a szenteléseket, amelyek a Rómával fennálló konfliktust kiélezték.
forrás: LifeSiteNews, Antonino Cambria: „EXCLUSIVE: SSPX official: Excommunications are ‘grave’ but ‘not infallible'”, 2026. október 8.; a portál saját bemutatkozása.
fotó: közösségi média